Jogi háttér

Rendelkezések

A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (továbbiakban: Általános Rendelkezések) a támogatások (egyik, horizontális) alapelveként (17. cikk) határozta meg a fenntartható fejlődés biztosítását. „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint.”

A Bizottság 2001. május 15-i a fenntartható fejlődésre vonatkozó EU stratégiáról kiadott közleményében felkért minden olyan tőzsdén jegyzett, több mint 500 munkavállalót foglalkoztató vállalatot, hogy a részvényesek számára készített éves beszámolójában hozzon nyilvánosságra egy „három szempontú” (TBL) jelentést, amely a vállalat teljesítményét gazdasági, környezeti és társadalmi kritériumokhoz méri.

Várható hamarosan a közbeszerzési szabályok közeljövőbeli, CSR-orientált felülvizsgálata (a szociálisan felelős közbeszerzés − SRPP: Socially Responsible Public Procurement − eszméjének jegyében ), illetve a felelős befektetések (SRI: Socially Responsible Investment) támogatása azáltal, hogy megvalósulhat a befektetési alapok és pénzügyi intézmények általános kötelezése nyilvános jelentés közzétételére SRI tárgykörben.

A vállalatok nem-pénzügyi jelentései a fenntarthatósági jelentések kapcsán az új EU-s CSR-politika is megerősíti a Bizottság azon szándékát, hogy a közeljövőben terjesszen elő egy új jogalkotási javaslatot a témában. Ez tehát az egyik olyan konkrét pont, ahol a közeljövőben úgymond “kemény” jogi beavatkozás várható a CSR “puha” mezőjébe. Egyébként a hatályos EU-s szabályokon messze túllépve, a nem-pénzügyi tárgyú jelentéseket bizonyos körben már több EU-tagállam is kötelezővé tette (pl. Franciaország, Dánia), illetve gyorsan nő az önkéntesen jelentő vállalatok száma is (kb. 2500 európai nagyvállalat publikál rendszeresen CSR-jelentést). A szférában tehát kétség kívül harmonizációra, átláthatóságra lenne szükség az összehasonlíthatóság és kiszámíthatóság érdekében, amit a tervezett jogalkotási kezdeményezés lenne hivatott biztosítani.

Az Unió tervei között továbbra is alapvető, sőt egyre jelentőségteljesebb célkitűzés a CSR integrálása az oktatás, képzés és kutatás területére: a Bizottság további − többek között financiális − támogatást kíván nyújtani az oktatás és képzés terén a CSR népszerűsítéséhez.

A Bizottság felkérte az EU tagállamait, hogy 2012 közepéig készítsék el − vagy frissítsék − saját nemzeti terveiket a CSR előmozdítása érdekében. Továbbá EU-szintű rendszeres “peer review’” mechanizmus (egyfajta partneri alapú külső ellenőrzés) kerütl kialakításra a nemzeti CSR közpolitikák összemérése végett. Mindez azért is fontos, mert jelenleg a 27-ből csupán 15 EU tagállamnak van kiforrott − ám egymástól jelentősen eltérő − nemzeti CSR akcióterve (pl. hazánk is súlyos lemaradásban van e téren).

Az EU-s CSR-Agenda egyértelműen kiáll az európai és a globális CSR-megközelítés jobb összehangolása mellett. Ennek megfelelően az EU megerősíti elkötelezettségét a CSR legfőbb, leginkább hiteles nemzetközi standardjai tekintetében.

Nemzetközi dokumentumok:

  • az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai;
  •  az ENSZ Globális Megállapodása / Global Compact (UNGC); az ILO Tripartit Nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozólag;
  •  az új 2011-es ENSZ Irányelvek az üzleti szféra és az emberi jogok kapcsolatáról (UN Guiding Principles on Business and Human Rights)
  • az ISO 26000 szociális felelősségi tárgyú útmutató standardja.

Az új EU-stratégia nyomatékosan felhívja az európai multinacionális nagyvállalatokat arra, hogy köteleződjenek el standardok mellett, alkalmazzák azokat. Különösképpen hangsúlyozza az EU is a vonatkozó új ENSZ standard fontosságát (2011-es ENSZ Irányelvek az üzleti szféra és az emberi jogok kapcsolatáról − UN Guiding Principles on Business and Human Rights ). Továbbá maga az EU is ki fogja tűzni saját emberi jogi prioritásait az ENSZ Irányelvek szellemében, azokat rendszeres jelentések (“progress report”) formájában monitorozni és értékelni fogja, továbbá a tagállamokat is felhívja tárgybani akciótervek készítésére. Különös hangsúlyt fog kapni ezen emberi jogi standardok számonkérése az EU külkapcsolataiban, harmadik államok viszonylatában.

A legújabb stratégiai irányelv, melyet az UNIÓ kiadott Magyarország számára is komoly feladatok megvalósítását írta elő. Ennek része a fenntarthatóság elvének betartása, a társadalom-, a gazdaság-, a természeti környezet harmóniájának és az erre épülő fejlődés kereteinek megteremtése, az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása és az erre vonatkozó intézkedéseket…jelentés formájában fel kell tudni mutatni.

Munkánkat egy saját fejlesztésben kidolgozott szoftver segíti, mely az adatok alapján azonnal táblázatba is rendezi és grafikonon is megjeleníti a vállalat, a település vagy az önkormányzat aktuális helyzetét/állását. A grafikon azt is kimutatja, hogy az előíráshoz képest hol tart a szervezet, mit kell fejleszteni, hol vannak hiányosságok, illetve miben kiemelkedő teljesítményű.

Cégünk a Fenntarthatósági/ CSR jelentést TBL (Triple Bottom Line – Hármas optimalizálás) elve és a GRI (Global Reporting Initiative – Globális Beszámolási Kezdeményezés) keretrendszere alapján készíti el.